Az írónő így mesél magáról:

A Louisiana-i, Alexandriában születtem és nevelkedtem. Utolsó voltam 8 gyermek közül, a legidősebbek és a legfiatalabbak a 18 év körkülönbség miatt igencsak szétváltak Charles Wingrove Hogg családjában. (A Hogg-ot úgykell ejteni, ahogy a skót Hoe-ot) Nagyon összeszokott család voltunk éppen ezért nagyon mélyen érintett és elszomorított minket amikor apukám meghalt 12 éves koromban.

Néhány évvel később férjhez mentem egy katonatiszthez az USA-ban (Woodiwiss az asszony nevem), és szültem egy kisfiút. Mielőtt betöltötte volna az első évét kisfiam Japánba küldtek minket három és fél évre, ahol a férjem katonatisztként dolgozott. Ott szültem meg a második fiamat is, majd részmunkaidőben egy helyi, de amerikai tulajdonban lévő cégnél ruhakészítő voltam.

Az utazás végéhez közeledve az írás utáni vágyam felszínre tört. Mint egy gyerek, kényszerítenem kellett magamat, hogy este aludjak, és a cselekmény ne dolgozzon a fejemben. Tíz hasonló történetet írtam, amik sosem jelentek meg, után abbahagytam. Mikor véget ért az utazás Japánban, a férjemet jelölték ki arra, hogy menjen egy légitámaszpontra Topeka közelébe, Kansas-be, ahol pár évig éltünk.

Ismét kényszert éreztem az írásra, de szembe kellett néznem egy problémával: nem volt írógépem. A következő karácsonyra adtam a férjemnek egy írógépet. Azt mondta, hogy költeményeket akar írni, és ez tűnt a legkönnyebb útnak, hogy lecsillapíthassam vágyamat, azt az egyet, hogy írjak egy könyvet. Amíg a férjem távol volt otthonról hosszantartó útjain, elkezdtem annak a regényemnek a megírását, aminek később a címe The flame and flower (A láng és a liliom) lett. A könyv kiadásának ötelete nagyon erőltetettnek tűnt, és soha nem tekintettem lehetségesnek. Csupán magamnak csináltam. Mivel élveztem az írást, ez nagyon elősegítette hogy belemerüljek a könyvbe, és a többi rabulejtett.

Ross néhány hetet otthon töltött egy műtét miatt, törekedtem a tikom megőrzésére, de ez gátolt a munkában egészen addig, amíg be nem vallottam, hogy mit csinálok. Ő teljesen mértékben kételkedett, egészen addig, amíg a nővére és férje eljöttek Hálaadáskor, és elolvasták a még befejezetlen kéziratomat és arra bátorítottak, hogy fejezzem be publikálás céljából, a férjem kíváncsi lett, és beleegyezését adta. Innentől kezdve az írás lett az éltető erő az életemben.

Most három fiú édesanyja vagyok, van három lány unokám és egy fiú unokám. Bár Minnesotában élek lassan 30 éve, ahol az ex-férjem akart letelepedni miután nyugdíjba vonult a légi erőtől, én egy melegebb klímájú otthonra vágytam, ami akkor teljesült, amikor vásároltam néhány birtokot a szülővárosom mellett. Az otthonom még Minnesotában van, ahol a legtöbben élnek a közvetlen családomból, de Louisanaban úgytűnik jobban tudok koncentrálni az írásra.

Kötelező szerelem (The Reluctant Suitor)

1815: a napóleoni háborúnak vége. Lord Colton Wyndham, a csaták hőse hazatér Angliába, hogy atyja halála után átvegye a márki címet és ősei birtokának irányítását.Tizanhat évvel korábban feldúltan hagyta el otthonát, mert szülei a megkérdezése nélkül házassági szerződést kötöttek a szomszéd birtokossal, Lord Suttonnal, mely szerint Coltonnak majdan feleségül kell vennie lányukat Adrianát.Colton nem tűrhette, hogy mások döntsenek a jövőjéről. Ám visszatértekor a szerződés még mindig érvényben van;csak egy valami változott:az egykori kis madárijesztőből, Adriánából káprázatosan szép lány lett, aki körül rajzanak a kérők. Szépsége a lordot sem hagyja hidegen, azonban úgy tűnik, hogy semmiképpen sem szeretné feladni a szabadságát...Vajon meghajlik-e végül apja akarata elött?És Adriana el tudja-e felejteni a hajdani megaláztatást, hogy a férfi azért menekült el dühödten, mert ő nem kellett neki?Míg a fiatalok vívódnak, izgalmas, sőt véres események zajlanak körülöttük, Adriana egyik rendkívül makacs és gonosz kérőjének, Rogernek köszönhetően,aki még a gyilkosságtól sem riad vissza, hogy elérje célját. És egyik kiszemelt áldozata nem más, mint Colton Wyndham...

A farkas és a galamb (Wolf and the dove)

1066-ot írunk. Vilmos normann herceg hadai elfoglalják a szászok lakta Angliát. A falvakat felperzselő, embereket kardélre hányó hódítók áldozatául esik a szépséges, ifjú Aislinn, egy szász földesúr lánya is: apját az egyik lovag megöli, őt magát pedig megbecsteleníti. Vajon nyomorult földönfutóként hagyja-e el ősei kastélyát, vagy megmenti a legendás hős, Vilmos bizalmasa, a rettenthetetlen Wulfgar? Lehet, hogy a férfi a halálnál is rosszabb sorsot szán neki? Születhet-e minden borzalmon győzedelmeskedő igaz szerelem a vérből és halálból? Egymásra találhat-e hódító és meghódított? E fordulatos történelmi regény lapjain minderre választ kaphatunk, miközben a szép Aislinn és a nagyszerű Wulfgar izgalmas kalandokban bővelkedő történetét élvezhetjük.

A láng és a liliom (The flame and the flower)

A szépséges angol-ír Heather Simmons igazi tizennyolcadik századi Hamupipőke: valaha jobb napokat látott, de midőn árvaságra jut, gonosz mostohája pokollá teszi mindennapjait. Azután egy nem várt véletlen megvillantja a szabadulás reményét - Heather Londonba kerülhet intézeti nevelőnőnek. Hogy aztán az intézetről kiderül, hogy bordélyház, hogy akarata ellenére gyilkossá válik - válik-e valóban? - majd egy zsandárnak az igazságszolgáltatás emberének vélt hajóskapitány veszi el erőszakkal a szüzességét.. ...fokozható-e tovább ennyi borzalom? De még mennyire! Kész szerencse, hogy a végén ami rossz, az jóra fordul, s aki gonosz, az elnyeri méltó büntetését. Izgalmas, fordulatos, letehetetlen! És maradandó könyvélmény.

Csalóka lángok (The elusive flame)

Nagylelkű pártfogója halála után Cerynise Kendall kisemmizve magára marad. Cerynise-t, a rendkívül tehetséges fiatal festőművésznőt egy szál ruhában rakják ki az utcára, ezért gyerekkori pajtásához, a nagyszerű Beauregard Birmingham kapitányhoz fordul segítségért. Megkéri, hogy vigye el őt Dél-Carolinába. Új otthonra és új életre vágyik. Most minden az elbűvölő, kalandszerető tengerészen múlik, akit már gyermekkorában is bálványozott. Birmingham érdes stílusa olyan viharos érzelmeket takar, mint maga az Atlanti-óceán. Készségesen felajánlja segítségét Cerynise-nak. és ha ideiglenesen is, de hajlandó névházasságot kötni vele, hogy gyermekkori barátnőjét megóvja a botránytól. Veszélyes titkok, mindenre elszánt ellenfelek, a tenger és a lélek csábításai fenyegetik jövőjüket és utazásuk biztonságát még akkor is, amikor a barátság csodálatos módon vággyá, a vonzalom pedig szerelemmé alakul közöttük.

Egy szenvedélyes csók után (A season beyond a kiss)

Csodálatos élet reményével kecsegteti Raelynn Barrettet az amerikai hajómágnással, Jeff Birminghammel kötött villámgyors házassága. Úgy tűnik, férje szerető ölelése enyhítheti fájdalmát és haragját, amit családja méltatlan kegyvesztettsége miatt érez. De hiába próbálja elkerülni, meg kell hallania a hitveséről keringő kegyetlen pletykákat, amelyek darázshadként zsongnak körülötte. Ráadásul kénytelen hinni a saját szemének: a látszat szerint a drágalátos Jeff elvetemült bűnöző, és Raelynnek menekülnie kell a férfi vágya és szerelme elől. Jeff tudja, hogy ártatlan, de fogalma sincs az összeesküvésről, a házasságát fenyegető titkokról és hazugságokról. Szembeszáll a hitszegőkkel, hogy megmentse veszélybe sodort boldogságát, és visszanyerje az imádott nő bizalmát... örök helyet szerezve szeretett Raelynnje szívében.

Egymásnak teremtve (So worthy my love)

Mit tegyen egy szépséges ifjú hölgy, ha kuzinjának esküvőjén a menyasszony helyett tévedésből őt rabolják el? Mit tegyen, ha elrablója túl jóképű ahhoz, hogy bosszút álljon rajta? S mit tehet az összeesküvéssel fondorlatosan megvádolt ám a börtönből még fondorlatosabban megmenekült főúr, Lord Maxim Seymour, ha elfelejti szelíd aráját, és beleszeret a tévedésből elrabolt, vadmacskatermészetű nemeskisasszonyba? Kathleen E. Woodiwiss most az Erzsébet-kori Angliába vezeti az olvasót. Aztán a fordulatos és sokágú cselekmény átröppent minket a korabeli Hamburgba, ahol megismerhetjük a rejtélyes Hanza-szövetség titkos összejöveteleit, a kereskedőváros színes életét, de mindenekelőtt két főhősünk, a férfias Maxim és a tündéri szépségű Elise lelket és testet egyaránt átforrósító szerelmét.

Csábító csók (Married at midnight)

A Csábító csók az ifjú angol arisztokrata lányt és újdonsült férjét, a déli ültetvényest egyesíti, és örök boldogságot ígér. De lehet-e boldog az a házasság, amelyet pénzen vett menyasszonyal kötnek? Ráadásul ugyanazt a lányt már előbb el akarta adni nagybátyja egy gazembernek, aki nem szokott lemondani arról, ami az övé.

A könyv Esküvő éjfélkor címmel jelent meg és négy regényt tartalmaz egy kötetben, négy különböző írótól.

Gyere, szeress egy idegent (Come love a stranger)

A romantikus szerelmi történetek világszerte jól ismert írója. Kathleen E. Woodiwiss legújabb regényében a forró, buja amerikai Dél - New Orleans, Natchez, Biloxi - egzotikus, lenyűgöző világába kalauzolja el az olvasót. A fenséges Mississippi 1833 tavaszán lustán hömpölyögve nyaldossa partjait, mintha mi sem történt volna, pedig... Egy gyönyörű asszonyt éjnek évadján, halálos veszedelem elől menekülve súlyos baleset ér a natchezi Belle Chéne kastély közelében. Bár életben marad, úgy érzi, mindennek vége, egész élete odaveszett, hiszen úgy tér magához, hogy a múltból semmire nem emlékszik. Még a saját nevére sem... Rémképek, szörnyű látomások gyötrik, amelyeknél talán csak a lidérces álomnak is beillő jelen iszonyúbb. Két férfi vív élethalálharcot érte. Mindkettő magának követeli, s számára mindkettő idegen. A daliás, dúsgazdag Ashton Wingate halottnak hitt, imádott feleségét, Lierint véli fölismerni benne, akit a Mississippi könyörtelen hullámai ragadtak el tőle, a heves, mindenre elszánt Malcolm Sinclaire viszont váltig állítja, hogy Ashton hazug csaló, s a bájos teremtés nem más, mint az ő hitvese, Lenore, akit fondorlattal raboltak el az otthonukból. Mi az igazság? Az asszony kétségbeesetten bolyong e különös szerelmi háromszög szövevényes útvesztőjében, s tudja, addig nem találja meg sem a kiutat, sem az igazi szerelmet, sem önmagát, amíg az emlékezetét magába záró börtön falai, ha iszonyú kínok árán is, le nem omlanak.

Hamu a szélben (Ashes in the wind)

Egy öntudatos csinos fiatal lány és egy bátor, jóképű őrnagy lángoló szerelmének története bontakozik ki Kathleen E. Woodiwiss, a neves amerikai írónő regényének lapjain. A múlt század hatvanas éveiben játszódó románc hősnője, Alaine MacGaren családját szétzilálta, otthonát feldúlta a háború, ő maga álruhában, fiúnak öltözve keresi a boldogulás útját. Rejtőzködése különös kalandokba sodorja, s éppen a gyűlölt jenkik egyikének karjaiba... Ez az orvos-őrnagy azonban nem akárki: vonzó, férfias, nemes lelkű és még humora is van. A két büszke ember eleinte még saját magának sem vallja be érzéseit. Szerelmük azonban mindennél erősebbnek bizonyul. Alaine számára Cole Latimer, a daliás őrnagy jelenti az ideált, akiért még változni is képes: vadóc keménységét meglágyítja, hetyke szertelenségét legyűri az iádott férfi kedvéért. És szemünk előtt alakul át: kedves, elbűvölő fiatalasszony válik a tüskés kamaszlányból, aki megtalálta a neki való férfit. Az ilyen férfi mellett nem szégyen rádöbbenni, hogy mennyire kell minden nőnek a kényeztetés.

Örökké a karjaidban ( Forever in Your Embrace )

A fiatal és csodaszép orosz grófnő, Szinnovea, Moszkvába tart, hogy felkeresse a cár által kijelölt gyámszüleit. Útközben rablók támadják meg, akiknek karmaiból egy titokzatos lovag menti ki. A jóképű és férfias Tyrone Rycroft ezredes és az ifjú grófnő szenvedélyes szerelemre lobbannak egymás iránt. Szerelmük beteljesülését az intrikák sora sem tudja megakadályozni, amiben pedig igencsak bővelkedik a XVII.századi orosz cári udvar.

Rózsaszál a fagyos télben (A rose in winter)

1792 fagyos, kemény telén Észak-Anglia egyik kisvárosában a gyönyörű, harmatos rózsaszálhoz hasonlító Erienne Fleminget szörnyű sorscsapás éri: apja gonoszul árverésre bocsátja, hogy így szerezzen gazdag férjet neki, és a licitáláson befolyt pénzből fedezze saját szorongató kártyaadósságait. A lánynak, legnagyobb rémületére, a vidék rettegett urához, a nyomorék, ám dúsgazdag Lord Saxtonhoz kell férjhez mennie, pedig ő titokban a daliás, fiatal amerikaiba, Christopher Setonba szerelmes. Miközben egyre kétségbeesettebben vergődik a tisztesség és az ellenállhatatlan szenvedély hálójában, rá kell ébrednie, hogy riasztó külsejű, ám nemes lelkű férjét és álmai hős lovagját titkos cél köti össze: a bosszú és az igazságszolgáltatás. Erienne-nek sejtelme sincs róla, hogy mire az egész vidéket megrengető leszámolás véget ér, a sors különös kegyelméből teljesülhet szíve vágya, és egyik férfi szerelméről sem kell lemondania.

Shanna (Shanna)

London, 1750. Az önerejéből dúsgazdaggá lett londoni kereskedő, Orlan Trahern unokákat szeretne, hogy vagyonát továbbörökíthesse. Egyetlen leánya, a gyönyörű Shanna azonban még nem találta meg azt a férfit, aki őt önmagáért és nem apja vagyonáért akarná feleségül venni. Shanna egy évet kap arra, hogy házasság révén bekerüljön egy arisztokrata családba, különben apja keres neki megfelelő férjet. Két héttel a határidő lejárta előtt, végső kétségbeesésében, Shannának agyafúrt ötlete támad. A Newgate börtön halálraítéltjei közül kiválaszt egy igazán előkelő, jó hangzású névvel rendelkező rabot, akivel egyszerű megállapodást köt, mellyel mindketten jól járnak. Annak az embernek könnyebbek lesznek végső napjai, és átmeneti szolgálatáért - azért, hogy Shannát feleségül veszi - cserébe tisztességes sírba lesz eltemetve. Így Shanna eleget tesz ugyan apja kérésének, de özvegyként mégis szabadon keresheti tovább álmai lovagját. Ám az előkelő név viselője, az ifjú, daliás termetű Ruark Deverell Beauchamp megmenekül az akasztófától, és mindent elkövet, hogy meghódítsa "feleségét".

Szirmokat sodor a víz (Petals on the river)

Az elítélteket szállító hajó 1747 tavaszán kiköt Virginiában, hogy ott a rabszolgavásáron pénzzé tegye rakományát. A szerencsétlen, megbilincselt nők között ott kucorog a halálra rémült Shemaine O' Hearn, a szépséges, vörös hajú, ír származású lány, gazdag szülők gyermeke. A lány Angliában már jegyben járt egy ifjú márkival, akinek gőgös nagyanyja szörnyű cselszövésre vetemedett, hogy elszakítsa egymástól a fiatalokat: koholt vádak alapján elfogatta és lopásért elítéltette Shemaine-t, akit úgy hurcoltak előbb börtönbe, majd a rabszállító hajóra, hogy sem családja, sem vőlegénye nem tudott róla. Virginiában Shemaine az elsők között van, akit eladnak - gazdája a kis településen élő fiatal hajóács lesz, aki özvegyen maradván, kisfia mellé keres megbízható személyt. A választás Shemaine-re esik, de kiderül, egyiküknek sincs oka később sem, hogy megbánja ezt a vásárt. Igaz szerelem bontakozik ki közöttük, és Shemaine gazdája felesége lesz. Házasságuk után kezdődnek csak az igazi bonyodalmak, amikor előkerül Angliából Shemaine családja és volt vőlegénye, aki még mindig szereti a lányt...