Hello a nevem Gini Sein és épp a forgalmi dugó közepén ölük a Peugeot 308 CC fekete lehajtható kocsimban fekete bőrülés kényelmessé teszi ezt a hosszú várakozást, de még így is öröké valóságnak tűnik. Épp egy megbeszélésről tartok haza egy filmről beszéltünk én egy nagyon híres film sztár vagyok.

-  Csak a lesifotósok ne vegyenek észre!- fohászkodtam, mert kitudja, hogy honnan ugranak majd elő ekkor megcsörrent a telefonom fél kézzel bekapcsoltam.

-  Á szia, Mia mi van?- kérdeztem a kedvenc szolgálónőmtől.

-  Miss. Benington üzentet hagyott magának, hogy mindenképpen nézze meg az új forgató könyvét, amit postán küldött.

-  Jaj, már megint az a vén nyanya pedig mondtam neki, hogy nem fogok szerepelni a hülye filmjeiben. Van még valami?- kérdeztem Miától.

-  Nos, hát Robert James hívta magát, de mivel ön nem volt itt ezért csak annyit mondott, hogy majd szóljak önnek, hogy hívja vissza.

-  Jaj vajon mit akarhat? Még valami?

-  Nincs több, vagyis azt szeretném kérdezni, hogy ma elmehetek korábban?- kérdezte aggodalmasan.

-  Persze. Akkor, ha nincs más, akkor leteszem. Viszlát. - köszöntem el.

-  Viszontlátásra. - köszönt el húsz perc múlva végre elindult a kocsi sor. Amikor haza értem letettem a táskámat a dohányzó asztalra majd leültem a díványra és kinyújtóztattam a lábaimat néztem őket. Nem értem mért mondja azt mindenki, hogy ''jaj, milyen szép hosszú lábad van, bárcsak nekem lenne ilyen". Aztán végül felálltam és átmentem a konyhába ahol töltöttem magamnak egy pohár vizet és neki támaszkodtam a konyhapultnak, ami gyönyörű márványból van utána elmentem lezuhanyozni ott is márványból van a zuhanyzó majd végül felvettem a háló ruhámat és elmentem aludni. Másnap olyan nyolckor csöröghetett az óra felkeltem és felvettem egy testre simuló fehér blúzt egy szép barna harisnyát és egy fekete szoknyát, hogy ne nézzek ki olyan hivatalosan ezért felvettem egy pink színű övet és két pink színű karika fülbevalót és egy fekete magas sarkú cipőt. Majd gyorsan megkerestem a fekete retikülömet, amin kis gyöngyök lógtak le ezekkel együtt lebaktattam a lépcsőn egyesen be a konyhába ahol már Mia várt egy gőzölgő kávéval és palacsintával.

-  Gini kisasszony itt van, a posta átnézi most vagy vigyem fel a szobájába?- kérdezte.

-  Köszönöm megnézem most. Nézzük csak mi jót hoztak. - nézegettem miközben szürcsölgettem a kávémat és majszoltam a palacsintát majd miután végeztem felálltam, és amit Miss. Benington küldött forgató könyvet elkezdtem olvasni egészen a nappaliig olvastam (ami elég rövidtáv) és az ottani kukába ki is dobtam.

-  Figyelj Mia ma egy kicsit később jövők, mert még benézek valahová.- mondtam majd az egyik ajtón kimentem és bejutottam a garázsba ahol beültem a kocsiba és elhajtottam a filmforgatásra.

-  Á biztos ön Miss. Gini kisasszony én Michael Jonson vagyok a producer.- ráztam kezet vele.

- Örvendek. Remélem hallotta, hogy fiatal koromban légtornász voltam szóval nem kell kaszkadőr. -számoltam be neki a részletekről.

-  Nos, hát ez pompás. De amúgy maga nagyon fiatalnak látszik. - bókolt nekem.

-  Huszonkettő vagyok és hét éves koromban léptem föl először és egészen tizenkilenc éves korimig tartott, amíg egy rossz ugrásnál eltörtem a vállamat és másnap akkor is megcsináltam a mutatványt lehet, hogy most nem vagyok képes azokra, amikre akkor, de a nagyját meg tudom csinálni. - olyan határozottam mondtam neki, hogy látszott rajta egy kicsit megrémült.

-  Nos, akkor öltözzön, át jön is Jina az öltöztetőnk, hogy oda adja a ruhát aztán meg majd egy kis smink és kész. -utasított. A filmben én vagyok a főszereplő mivel fekete a hajam ezért nem kellett se festeni se parókát felvenni a ruha, amit rám adtak az olyan, hogy egy gyönyörű fekete estélyi hosszú nyakas résszel és hosszú ujjú, ami alatt egy fekete rövidnadrág és egy hosszú fekete póló van.

-  Á itt van a fekete démon! - kiáltotta Mark ő a filmben a gonosz igazából Jakson a neve.

-  Helloka Mark tudtam, hogy el akarod lopni a nagy vörös smaragdot, amit a miniszterelnök mindjárt, megmutat. - mondtam mély megvetéssel.

-  Nagyon okos lány vagy te Laura, de nálam nem vagy jobb!- kiáltotta Laurának az én vagyok. Majd körülbelül olyan négy órakor hajtottam el a forgatásról volt még egy kis elintézni valóm Miss. Beningtonnal pontosan a kapu előtt megálltam és kiszálltam, hogy megnyomjam a csengőt.

-  Jó napot ki az?- kérdezte közömbösen a szobalánya.

-  Én vagyok az Gini Sein. - válaszoltam én is ugyan olyan közönnyel.

- Ja, maga az jöjjön be. -nem túl udvariasan, de kinyitotta a kaput visszaültem a kocsiba és behajtottam. Mikor bementem a házba az a nő fogadott.

-  Üdvözlöm Miss. Sein Miss. Benington nem sokára itt lesz, kérem, addig üljön le. Kér esetleg inni valamit?- ugyan olyan közönnyel kérdezte ezt is, én csak megráztam a fejem. Egy olyan két perc múlva megérkezett Miss. Benington.

-  Jó napot Miss. Sein elgondolkozott az ajánlatomon? - kérdezte önelégülten.

-  Na, jó én eddig próbáltam kedves lenni, de mint látom maga nem ért a szép szóból. Pedig már ezerszer visszautasítottam és ugyan ennyiszer mondtam el, hogy nekem ezek a forgató könyvek nem kellenek. - próbáltam nyugodt maradni, de nem volt könnyű.

-  Értem. Csak ezért jött? - kérdezte flegmán.

-  Remélem megértette?- ezt már jóval dühösebben kérdeztem ő csak bólintott. Azután elmentem. Majd mikor haza mentem megengedtem a meleg vizet a kádba és tele szórtam rózsa fejekkel majd beültem a kádba már vagy egy félórája benn ültem, amikor kiszálltam a kádból felvette a hálóruhámat és a fekete selyem köntösömet. Lementem a konyhába egy palackozott buborék mentes ásványvízért, és amikor indultam volna, felfele a lépcsőn egyszer csak azt látom, hogy valaki bedob valamit az ajtón keresztül oda mentem és egy divat újság volt Párizsból. Most jut eszembe, hogy onnan rendeltem és lehet, hogy csak most ért ide, na, mindegy vissza fele ledobtam a dohányzó asztalra felmentem a szobámba és lefeküdtem aludni. Reggel fél tizenegykor keltem fel mivel vasárnap volt, ahogy a szobámat megvilágította a nappali fény és láttam a tenger vízének a csillogását egyszóval gyönyörű volt a kilátás. Felöltöztem felvettem egy natúr színű testhez simuló szoknyát egy egyszerű natúr garbós pulcsit és egy fehér hosszú nyakláncot, hozzá illő lógó fülbe valót mikor belenéztem a tükörbe akkor még mindig túl kicsicsázott voltam, de nem érdekelt. Lementem, Mia már várt a szokásos kávéval és most öt gofri is volt hozzá megkértem, hogy hozza oda a dohányzó asztalhoz. Leültem a díványra a kávémmal a kezemben és a divat újságot olvastam közben. Mikor kimentem az utcára csak úgy nekem jöttek a rajongók autogramért én meg gyorsan visszamentem a házba majd egy nagy lélegzettel kimentem természetesen újra nekem akartak rontani.

-  Pofa alapállásba!!!- kiáltottam a tömegre, akikre láthatólag hatott a kiáltásom majd szépen megfogtam a szemetet és kivittem.

-  Aki hozzá ér a kukához vagy felborítja, annak eltöröm a kezét. Maga meg húzzon innen a kamerájával!- kiabáltam rá a riporterre. Szépen visszamentem a házba és Mia odarohant hozzám és átölelt.

-  Jaj, olyan büszke vagyok magára. -mondta kicsit megilletődve. Másnap reggel szintén korán keltem gyorsan megreggeliztem majd kimentem a kocsihoz és a rajongók megint ott voltak, elég volt csak egy pillantásomat rájuk szegezni és máris csöndbe maradtak.

-  Csókolom, adna nekem egy aláírást maga az egyik kedvenc színésznőm és artistám.- kérte egy olyan nyolc év körüli kislány.

- Hát persze, hogy adok. Hogy hívnak?- kérdeztem vissza kedvesen.

-  Naomi. -válaszolt csendesen.

-  Nos, akkor mit is írjunk egy ilyen aranyos kislánynak? Á meg van, azt írom, hogy Naominak az én kis kedvenc rajongómnak. - írtam alá az egyik kártyáját, amin én vagyok, amint végre hajtom a Tűz madárugrást. Hirtelen a kislánynak felragyogott a szeme, amikor megnézte a kártyát majd megköszönte és elfutott olyan gyönyörű volt akár egy kis angyal. Majd beszálltam a kocsiba és most a másik irányba mentem, hogy vegyek magamnak uzsonnára valót. De mikor elmentem az egyik ház előtt láttam, hogy azt a kislányt, akinek most adtam autogramot, néhány menőnek képzelő srác lökdösi és elvették a kártyáját, amiért elkezdett sírni ekkor kiszálltam.

-  Na, ide figyeljetek, srácok adjátok vissza a kártyát, de most rögtön. - álltam a fiúk mögé.

-  Jaj, fogja már be!- kiabálták, és ahogy megfordultak egy nagy marék sarat dobtak a ruhámra. Ezzel betelt a pohár fülön csíptem őket.

-  Tessék, itt van a kártyád. Ti meg mondjátok meg azonnal, hogy hol laktok!- adtam vissza kedvesen a kislánynak a kártyát. A kislány megköszönte és tovább rohant a fiúk megmutatták, hogy hol laknak.

-  Jó napot ezek a maga fia?- kérdeztem mérgesen.

-  Ó istenem mit csináltak már megint és úristenem ön a híres színésznő és artista Gini Sein!- kiáltozott örömében az asszony behívott az otthonába, elmeséltem neki, hogy mi történt. Ekkor a fiúk kaptak két hatalmas nagy pofont.

-  Ejnye, szégyelljétek, el magatokat nézzétek meg, hogy összepiszkoltátok Miss. Sein kisasszony ruháját most mehet átöltözni. Nagyon sajnáljuk, esetleg itt hagyja a ruháját, hogy kimossuk vagy kérne valamit ezektől a fiúktól? - kérdezte a nő kétségbe esetten.

-  Nos, hát a kertemet, azt egy kicsit rendbe kéne tenni. Esetleg számíthatok a fiúk segítségére.- ajánlottam fel.

-  Ó hát persze, hogy számíthat- válaszolta az asszony. Megbeszéltük, hogy mikor kell jönniük a fiúknak.

-  A mostani hét vasárnapján és a következőn kapnak ott enni és inni aztán meg négykor haza mehetnek. -ajánlottam diplomatikusan a kocsiban felhívtam a rendezőt és mondtam, hogy egy kicsit késni fogok elmeséltem neki a történteket nem örült neki túlságosan, mikor haza értem gyorsan átöltöztem addig Mia csinált nekem uzsonnát és gyorsan elhajtottam a forgatásra. Ma korán haza engedtek 2 órára haza is értem. Miát hamarabb haza engedtem, mert szombat van bementem a konyhába elő venni egy üveg vizet és leültem vele a kanapéra és olvastam a divat magazint, de ekkor megszólalt a mobilom.

-  Halló? Á szia, Julietta mit szeretnél?- kérdeztem az ügyvédemtől.

-  Nem, nem láttam máris ott vagyok.- mondtam idegesen. Gyorsan bepattantam a kocsiba és elmentem az ügyvédemhez és egyenesen az irodájába.

-  Üdvözöllek!- fogadott.

-  Mutasd azt az újságot. - kértem idegesen.

-  Itt van és lapozz a tizenkettedik oldalra.

-  Hát ezt nem hiszem el még, hogy én őrült vagyok!- mondtam felháborodottan miközben a Pop Life-ot olvastam a világ legundorítóbb szenny lapját.

-  Az igaz, hogy azt mondtad a kamerásnak, hogy húzzon el?- kérdezte.

-  Igen. Létszíves add meg ennek a lapnak a telefon számát és a tartozkódási helyüket. -követeltem. Megadta, én meg bepattantam a kocsiba, és amikor már csak pár kilométer volt felhívtam a lapszerkesztőjét.

- Á jó napot Gini Sein vagyok, csak közlöm magukkal, hogy még pár perc és ott vagyok. - mondtam mosolyogva aztán leraktam a telefont. Mikor odaértem kinyitották nekem az ajtót és felkísértek a lapigazgatójához.

-  Jó nap Miss. Gini. -fogadott nyájasan.

-  Ne szólítson Miss. Gininek, hanem Miss. Sein-nek.- vágtam a képébe.

-  Nos, mért jött?- érdeklődött.

-  A maga büdös szennylapja miatt még, hogy én őrült.- válaszoltam felháborodottan.

-  Nos, igen. Az emberem azt mondta. - önelégülten mosolygott.

-  Csak, hogy tudja az, az ember a képembe tolta a kameráját. - már kezdtem ideges lenni.

-  Ő, nos, elnézést.- még mindig önelégülten mosolygott. Ekkor megfordultam, mintha elmennék és gyorsan visszafordultam és behúztam neki.

-  Most már meg van bocsájtva. - mosolyogtam és lementem a kocsimhoz ahol megint kinyitották nekem az ajtót. Haza fele menet felhívott Julietta elmeséltem neki, hogy mi történt majd megpukkadt a nevetéstől.

-  Figyelj csak. - mondta nekem komolyan.

-  Igen.

-  Jelöltek az Oscarra. - közölte boldogan.

-  Úristenem!- majd nem sikítottam beszéltünk még egy olyan tíz percet aztán beugrottam Dzsepettó ékszer boltjába.

-  Hello Dzseppettó.- üdvözöltem.

-  Hello Gini. Mit szeretnél milyen ékszert?- érdeklődött. Dzsepettó olyan hatvan-hetven év körüli lehetett nagyon kedves bácsi.

-  Nos, hát szeretnék egy nyakláncot. -mondtam.

-  Milyet? Ezüstöt vagy aranyat?- kérdezte.

-  Ha lehet, akkor ezüst legyen, és kis gyémántok lógjanak rajta. - válaszoltam ekkor ő már el is kezdet keresgélni végül talál egy olyan ékszerbemutató tálcát. Nézegettem őket aztán hosszas keresgélés után ki választottam egy pont olyat, mint amilyet elképzeltem.

-  Akkor ez lesz? Rendben. Még valami?- érdeklődött. Eközben kaptam egy pohár pezsgőt és azzal nézelődtem tovább, megakadt a szemem egy csodaszép gyűrűn, amin egy nagy vörös smaragd volt. Dzseppetó kivette nekem és ezzel együtt ott hagytam hatszáz dollárt. Majd mikor haza értem csináltam magamnak palacsintát, miután meg vacsoráztam utána elmentem lefeküdni. Mikor felkeltem felvettem egy egybe részes kötött natúr színű ruhát mivel már egy kicsit hideg volt felvettem egy hozzá illő natúr magas sarkú cipőt. Megreggeliztem mivel vasárnap volt ezért ma Mia nem dolgozott. Leültem egy csésze kávéval a kezemben, amikor csenegettek letettem a dohányzó asztalra és kinyitottam, az a két csirkefogó volt.

-  Sziasztok. Gyertek be. - invitáltam be őket. A fiúk csak ámuldoztak.

-  Kértek forró csokit?- kérdeztem.

-  Igen. - válaszoltak egy hangúan.

-  Üljetek le. Amíg én megmelegítem. - kértem a fiúkat szerencsére nekem csak meg kellett melegítenem, mert tegnap Mia volt olyan kedves és megcsinálta. Addig a fiúk a tegnap hozott ékszereket nézték.

-  Tessék, itt vannak. -vittem oda nekik.

-  Köszönjük. -köszönték meg. Egy kicsit beszélgettünk aztán elmondtam, hogy mit kell csinálni a kerttel majd kimentek és elkezdték csinálni a kertet. Majd amikor eljött az ebédidő rendeltem pizza-t és behívtam, hogy egyenek velem utána visszamentek dolgozni. Majd olyan négy körül haza mentek. Ki mentem a postáért bevittem és leültem átolvasni őket egy csomó képeslap meg hirdetés, amiknek a nagyja repült a kukába. Kivétel egy, ami arról tájékoztatott, hogy mikor lesz az Oscar díjkiosztó est mához pontosan öt nap múlva, azaz pénteken. Csak úgy repültek a napok a filmmel is nem sokára készen vagyunk és ma pontosan péntek van már a ruhát is megvettem, öt órával az est előtt már elkezdtem készülődni elmentem megmosni a hajamat aztán megszárítottam a fodrászom felcsavarta kontyba és csak egy két szálat hagyott elöl, amiket becsavart, aztán jött a sminkesem, aki egy kicsit füstös szemeket csinált nekem, de volt benne elegancia is. Aztán felvettem egy pink színű testhez álló ruhát, ami lent hátul egy kicsit fel van vágva hozzá még felvettem egy derék övet, ami fekete volt és egy pink színű szandálos magas sarkú cipőt. Nem sokára megérkezett a pink limuzin Julietta egy kicsit eltúlozta egy jó hosszú limuzint küldött óvatosan beszálltam. Bent nagyon szép volt a limuzin fekete bőrülés, ami nagyon kényelmes volt egy nagy plazma tévé egy kis jakuzzi, egy pezsgő tartó, amibe volt pezsgő is és még két pohár is volt, amiből az egyik meg volt töltve elvettem és út közben azt iszogattam. Nem sokára megérkeztünk a sofőr kinyitotta nekem az ajtót egyenes a vörös szőnyegre léptem ahol máris kattogtak a fényképező gépek rajongók sikítoztak és ugráltak, amikor beértem az terembe csodálatos látvány fogadott hatalmas nagy csillár, gyönyörű márvány padló és vajszínűre festett falak és rengeteg asztal. Hosszú várakozás után megkértek bennünket, hogy üljünk le az asztalokhoz majd lekapcsolódtak a lámpák és nagy fény kavalkád közepette elkezdődött az Oscar díjak kiosztása volt ott minden féle a legjobb énekes díj a legjobb énekesnői díj és még sok más hosszú várakozás utána végre elértünk a legjobb színésznői díjakhoz.

-  És aki ma ebben az évben kapja az nem más, mint. Gini Sein a Sztár Beach című filmjével gratulálunk neki. -hatalmas tapsvihar közepette felmentem a színpadra és megköszöntem a díjat majd lementem, még több mint egy óráig tartott a díjkiosztás. Miután vége lett jött értem a limuzinom a rajongó tábor és a fotósok mellet gyorsan elmente kezemben a díjjal és mosolyogtam iszonyatosan boldog voltam. Miután végre haza értem ledobtam a cipőt a bejárati ajtónál és ledobtam magam a kanapéra aztán pár perc múlva levettem a ruhát és elmentem fürdeni aztán meg aludni. Másnap nem kellett mennem, dolgozni mivel most nem volt rám szükség felöltöztem egy virágmintás selyem blúzba, egy fekete nadrágba és egy fekete magas sarkú cipőt vettem fel. Lent már várt rám Mia egy nagy adaggőzölgő kávéval és pirítóssal ekkor csörgött az asztali telefon Mia felvette és gyorsan oda rohant hozzám.

-  Szia, Julietta. - köszöntöttem az ügyvédemet. Csak azért hívott, hogy gratuláljon nekem. Miután megbeszéltük utána folytattam a reggelimet és később megittam a kávémat.

-  Miss. Gini kisasszony. Azt szeretném kérdezni, hogy ma elmehetek kettőkor?- kérdezte Mia.

-  Hát persze. -válaszoltam. Majd Mia visszament a konyhába, mert megkértem, hogy hozzon nekem egy tál fagylaltot addig én leültem a kanapéra és bekapcsoltam a falon lévő plazma tv-met. Miközben kapcsolgatta Mia meghozta a fagyimat aztán egyszer csak kikötöttem a Sztárt tv csatornánál ahol a mostani Oscar díjkiosztót mutatták be. Majd egy olyan fél órás tv-és után kikapcsoltam és Mia ide hozta nekem a laptopomat megnéztem az emailmet aztán kikapcsoltam majd leültem olvasni. Mia behozta a postát megint képeslapok érkeztek, amik megint mentek ki a kukába. Kettőkor távozott Mia és mondta, hogy a hűtőbe tette a vacsorát megebédeltem és ebéd után elmentem átöltözni most meleg volt ezért egy egybe részes nyári ruhát vettem fel, ami kék volt és fent fehér fokozatosan kezdett kékülni, felvettem, hozzá egy fehér csatos magas sarkút és egy fehér szalmakalapot. Majd lementem a lépcsőn és ki a kocsihoz beültem az autóba és elhajtottam a Rodeo Drivera ott kiszálltam és elkezdtem sétálgatni, nálam volt a fehér kis retikülöm, amin kis gyöngyök lógtak le. Miközben sétálgattam egy férfi, aki nagyon sietett nekem jött és kiütötte a kezemből a táskát.

-  Ó elnézést kérek kisasszony. - igyekezett bocsánatot kérni miközben felszedte a táskámat.

-  Semmi baj. -fogadtam el a bocsánat kérését.

-  Te jó ég maga Gini Sein. Én Robbert Stevenson vagyok. -mutatkozott be. Elkezdtünk beszélgetni miközben sétálgattunk csak úgy repült az idő már öt óra volt.

-  Ó nagyon elszaladt az idő sajnálom, de mennem kell.- aztán én visszarohantam a kocsihoz és haza mentem megvacsoráztam és elmentem lefeküdni. Másnap reggel felvettem egy pink színű selyem toppot, fehér bokáig érő szoknyát és egy fehér magas sarkú cipőt majd lementem reggelizni és megittam a szokásos kávémat. Később megjöttek a fiúk is és egyszer csak megcsörrent a mobilom.

- Halló. Á szia. -köszöntem Robertnek.

-  Ó hát ma nem is tudom. De még is akkor jössz értem háromkor oké, szia. -megbeszéltünk egy találkozót a Central Parkba a fiúkat már kettőkor haza küldtem és fizettem nekik száz dollárt a jó munkáért. Felmentem az emeletre átöltözni a szoknya az maradt, de a blúzt azt lecseréltem vajszínű selyem blúzra és a cipő is maradt. Pondba háromkor megérkezett a ház elé kék Lamborghinivel beszálltam, majd végül megérkeztünk a Central Parkba ahol sétálgattunk beszélgettünk a gyerekkorunkról kb. olyan hatóra lehetett mikor haza mentünk egészen az ajtóig kísért.

-  Nos, köszönöm ezt a remek napot. - mosolyogtam rá. Majd akkor hirtelen megcsókolt ez a csók olyan volt, mint egy álom.

-  Bocsánat csak már nem.- ekkor hirtelen én is megcsókoltam.

-  Hú, na, erre nem számítottam. -mondta meglepődve.

-  Nem jössz be egy csésze teára?- kérdeztem.

-  Nagyon szép lakásod van, hogy tudod ilyen tisztán tartani?- érdeklődött.

-  Van, egy szobalányom ő takarít, főz, mos rám.- mosolyogtam rá oda jött hozzám, a konyhába és hátulról átkarolt.

-  De remélem azért teát tudsz főzni. -viccelődött.

-  Csak nem lehet olyan nagy ördöngösség. - nevettem és újra megcsókoltam. Itt maradt éjszakára másnap reggel fél tizenkettőkor keltem fel, felvettem egy fehér nadrágot, fehér kötött garbót és egy fehér magas sarkú cipőt.

-  Jó reggelt. - keltettem fel.

-  Jó reggelt. - csókolt meg. Ő is felöltözött és együtt lementünk. Szegény Mia, hogy meglepődött.

-  Ó kisasszony nem tudtam, hogy két főre kell főzni akkor gyorsan, csinálok még egy palacsintát. Ön is kávét kér?- kérdezte Mia kedvesen.

-  Igen én is kávét kérnék. -válaszolt majd együtt leültünk az asztalhoz. Ettünk beszélgettünk miután végeztünk Mia összeszedte a tányérokat mi addig kimentünk a kertbe és leültünk ott a hátsó padra.

-  Figyelj, Robbert te mit dolgoz?- kérdeztem.

-  Hívj inkább Robinak. És én is színész vagyok játszottam már a Szép a világ című szerelmes filmben meg az Itt a világ végében. -válaszolt és adott egy csókot.

-  Egyiket se láttam. Kaptál valamelyikért Oscart?- kíváncsiskodtam.

-  Nem sajnos egyikért se. De te igen a Sztár Beach ért. - mondta.

-  Igen. Ki az ügyvéded?- érdeklődtem tovább, mint egy kis gyerek.

-  Mark Morow. Mért neked ki?- érdeklődött ő is.

-  Nekem Julietta Mirow. - mondtam neki és megcsókoltam. Aztán megbeszéltük, hogy költözzön hozzám és, ő elment a ruháiért meg még másért és akkor itt élünk együtt. Miának is mondtam azt hittem ,hogy nem fog örülni ,de pont ellenkezőleg nagyon örült neki és megkértem ,hogy egy kicsit tanítson meg főzni.

-  Ugye nem akar elküldeni?- ijedt meg.

-  Jaj dehogy. Csak amikor te nem dolgozol, akkor én is tudjak valamit összeütni. - nyugtattam meg. Már ma elkezdett tanítani. Eközben Robi is meg érkezett mondtam Miának, hogy segítsen neki a csomagok kipakolásában én addig főzőm tovább. Eltelt egy hónap és a filmemmel is végeztünk. Ma szerda van és nagy örömmel hajtottam haza fele fél nyolckor, amikor haza értem valósággal röpültem Robi karjai és adott egy csókot.

-  Szia, hát te mért vagy ilyen boldog. Vagy azért, mert itthon lehetsz vagy, mert találtál valaki mást a helyemre. - viccelődött.

-  Azért mert itthon vagyok meg, azért mert végre befejeződött a film és három nap múlva premiervetítés. Úgy hogy remélem szombaton nincs semmi programod. - meséltem el a jó hírt.

-  Hát persze, hogy nincs hiszen nekem most nincs is új felkérésem.- mosolygott és adott egy szenvedélyes csókot végül az ágyban kötöttünk ki. Elérkezett a filmpremier napja, ami kész káosz volt alig, hogy megreggeliztem már rohantam is hajat mosni utána jött a fodrász, hogy megcsinálja, a hajamat most olyanra csinálja, hogy befonja és így nagyon hullámos lesz, és akkor feltűzi ,miközben csinálta a hajamat Robi is oda jött.

-  Úr istenem ti nők mennyit tudtok készülődni. - nevetett.

-  Jól van nektek egyszerű csak egy szmoking és gyorsan belövitek a hajatokat, azt kész.- nevettetés ő odajött hozzám és megcsókolt. Gyorsan megcsinálták a sminkemet is. Felvettem egy fekete hosszú testhez álló ruhát, ami elöl rövid hátul hosszú volt. Amikor készen lettünk addigra megérkezett a limuzin is most fehér volt, amikor beültünk megint volt ott két pezsgős pohár, ami meg volt töltve.

-  Figyelj, amit most mutatnak be filmedet annak mi a címe?- érdeklődött

-  Az a címe, hogy Fekete démon. -válaszoltam. Egész úton beszélgettünk, amikor megérkeztünk én szálltam ki elsőnek, majd Robi a rajongók sikítoztak a fotósok meg minket fotóztak, hogy együtt mutatkozunk, és én nem félek ki mutatni szerelmemet a fotósok előtt ezért megcsókoltam Robit és mosolyogtam aztán Robi átkarolt és így sétáltunk be a moziba ahol leültünk az első sorba. Miután vége lett a filmnek és haza mentünk megvacsoráztunk és leültünk a kanapéra ahol néztük a tv-ét aztán Robi megdicsért és adott egy csókot megint az ágyban kötöttünk ki. Korán reggel keltem fel, azaz fél nyolckor felvettem egy fekete garbós pulcsit, fekete nadrágot és egy fekete magas sarkút, amit csak a szobánk előtt vettem fel, hogy ne kopogjam végig a szobát. Lent megcsináltam a reggelit pirítóst, palacsintát és kávét aztán én még ki vittem a szemetet a rajongók megint ott voltak a ház előtt. Olyan nyolc körül Robi is felkelt.

-  Szia, jól aludtál?- kérdeztem és adtam neki egy reggeli csókot.

-  Igen. Aszta ezt itt mind te csináltad?- lepődött meg majd leült velem enni. Miután befejeztük a reggelit utána és elmostam a tányérokat addig Robi felment megágyazni és felöltözni. Eldöntöttük, hogy elmegyünk a menhelyre és veszünk egy kutyát úgy mentem, ahogy felöltöztem és felvettem a kabátomat, mert szeptember volt. Mikor oda érkeztünk kiszálltunk a kocsiból és bementünk, ahogy néztem azt a sok édes kis kutyát majd megszakadt a szívem.

-  Mi baj van?- aggodalmaskodott Robi.

-  Nézd, meg ezt a sok édes kutyát majd megszakad a szívem, ahogy nyújtogatják ki a kis tappancsaikat. -mondtam könnybe lábadt szemmel. Ezzel megölelt és megcsókolt végül választottunk egy nagyon aranyos kis kutyát. Westie és bison bolognese keveréke volt még csak négy hónapos volt. Amikor haza vittük be a lakásba annyira örült neki fel alá rohangált és oda rohant hozzánk és minket is megnyalt. Fent az emeleten a mi szobánkba fog aludni már tettem oda egy kis pokrócot oda a radiátor mellé és mivel kis lány volt ezért rózsaszínt kapott, vettünk neki rózsaszín hámot és nyakörvet meg egy rózsaszín futtatós pórázt. Majd rá tettem a hámot, ami még nagy volt neki ezért a nyakörvet az pont jó volt és a pórázt is rátettük majd ki mentünk vele egy úgy nevezett sztár kutya futtatóra ahova rajongók és a lesifotósok nem tudtak bemenni. Visszamentünk és szegény nagyon szomjas volt ezért adtunk neki egy kis tálba vizet én ezután elmentem a Fressnapfba ahol vettem neki kér rózsaszín kutya tálkát az egyikbe a víz lesz a másikban pedig az étel akkor ott gyorsan megvettem a kutya kaját és konzerveset is vettem. Ebben a boltban sem voltak idegesítő rajongók se fotósok, mert ezt is a sztároknak külön így építették. Után bepattantam a piros Lamborghinibe és haza hajtottam, amikor haza értem a kiskutyánk csak úgy ugrott a nyakamba láthatólag nagyon szeret minket.

-  Mi legyen a neve?- kérdeztem Robitól.

-  Nem tudom mivel lány kutya ezért válasz te neki nevet. -mosolygott rám.

-  Legyen, mondjuk Nina. -ajánlottam.

-  Ez tökéletes - értett egyet velem Robi.

-  Hallod kis kutyám most már az a neved, hogy Nina. -mosolyogtam rá és leguggoltam hozzá, hogy felvegyem. Megbeszéltük, hogy holnap elmegyek, egy külön kutya boltba mondjuk, elég drága hely ahol csináltatunk neki ezüstből bilétát, de hát ő mindnet megérdemel a kiskutyám. Másnap reggel mikor felkeltem akkor a kiskutyám futkározott örömében felvettem egy kék színű garbót, sötétkék nadrágot és kék színű magas sarkú cipőt most Robi hamarabb elment, mert ment forgatásra. Mikor kinyitottam az ajtót Nina csak úgy kiszáguldott rajta és lent a konyhában elkezdett Mia körül futkosni szegény Mia meg sem tudott mozdulni.

-  Ki ez az édes kis kutya?- kérdezte nevetve mivel Nina a bokáját nyalogatta.

-  Ő Nina az új családtag. Látom, szeret téged. - nevetve mentem oda hozzá, hogy felvegyem az én kis kutyámat majd letettem és elővettem a kutyakaját és adtam neki enni utána megtöltöttem vízzel a vizes tálját. Eltelt öt hónap alig vártam már, hogy Robi haza érjen Miának már elújságoltam a nagy hírt és ő is örült remélem Robi is fog most Január van.

-  Szia, Robi!- köszöntöttem őt az ajtóból. Majd oda mentem hozzá és megcsókoltam.

-  Szia. Miért örülsz ennyire?- viccelődött.

-  Majd ma vacsoránál elmondom. - mosolyogtam rá.

-  Én is mondani vagy is inkább kérdezni akarok valamit. -mosolygott rám. Majd bent kiszedtem a vacsorát.

-  Na, mit akartál annyira mondani?- kérdezte.

-  Hát azt, hogy gyerekünk lesz. -mosolyogtam rá.

-  Mi hát ez nagyszerű. -megnyugodtam, hogy ő is örül neki.

-  És te mit akartál?- érdeklődtem. Ekkor fogta magát és oda guggolt hozzám, elővett a zsebéből egy ékszeres dobozt kinyitotta és benne volt egy eljegyzéséi gyűrű.

-  Hozzám jössz feleségül?- kérdezte.

-  Hát persze, hogy hozzád megyek. - mosolyogtam rá boldogan a gyűrű pontosan rám illett gyönyörű ezüst gyűrű és a gyűrűn sok kis gyémánt volt. Ezután felálltam és megcsókoltam és leültünk a kanapéra ő átkarolt.

-  És mikor legyen az esküvő?- érdeklődtem.

-  Hát az attól függ, hogy te hogy akarod. -mosolygott rám.

-  Mi lenne, ha március tizenötödikén tartanánk?- kérdeztem.

-  Az tökéletes. -helyeselte és megint megcsókolt ekkor már Nina is felugrott az ölembe, hogy őt se hagyjuk ki. Lassan közeledett március tizenötödike most kilenc nappal előtte vagyunk, azaz hatodikán. Már minden megvan a torta, ami háromemeletes lesz és két hattyú fog ülni a tetején az asztal terítékek is megvannak gyönyörű fehér asztalterítő, ami az alján csipkés a menü is megvan már a koszorús lányok is meg vannak már, az egyik Mia a másik az egyik nagyon régi jó barátnőm Jessica. Ma megyünk el velük ruhát vásásrolni,

-  Nahát, ez gyönyörű. - álmélkodott a kedvenc szobalányom és legjobb barátnőm együtt. Egy nagyon szép Madeline Gardner ruhát próbáltam fel épen. Egy vajszínű selyemruha ujjatlan, pánttalan ruhát próbáltam fel hozzá járó kis kabátkával.

-  Hát szerintem ez lesz. -mosolyogtam rá a barátnőimre. Nekik a koszorús lány ruha az Valentino nekik is selyem a ruha halvány rózsaszín, pánttalan ruha egy hozzá illő kicsivel sötétebb rózsaszín sállal. Mivel a húgom is koszorús lány neki is selyemből készült ujjatlan ruha, ami vajszínű. Anyuék már március elején eljöttek hozzánk Robi az anyukája meg egy szállodában van. A cipőm csatja selyemből van és szandálos magas sarkú egy gyönyörű szép diadémom lesz igazi ezüst és gyémántok lesznek benne, a nyaklánc kicsit hosszú, de nem lóg annyira az is igazi ezüst és gyémánt van abban is a fülbevalók megegyeznek a nyaklánccal, a kesztyű az is selyem, ami a könyökömig ér. Gyönyörű szép hosszú fátylam lesz, és azt fogják fogni Mia és Jessica a húgom meg megy, elöl vörös rózsát szórva. A mennyecske ruha az is selyme lesz halvány ibolya kék és felül kis virágok vannak bele hímezve ez is pánttalan. A gyűrű párna vörös selyemből lesz az esküvői gyűrű pedig ezüst lesz, mindkettőnknek, nekem gyémántok lesznek rajta Robinak pedig sima. a helyszín pedig a Central Parkban lesz már ki is küldtük a takarítókat, hogy a pázsit gyönyörű és tiszta legyen. Az asztalokra kitettünk névtáblákat és azok elé pedig kis zacskókat, amikbe feltekert papír van, amire egy vers van írva a nőknek nyaklánc és gyűrű a férfiaknak pedig a legdrágább szivar, aki pedig nem dohányzik az meg a világ legdrágább karóráját kapta, bár aki dohányzik az is azt kapta még mellé. Eljött az esküvő napja a Central Park bejárata előtt csakúgy nyüzsögtek a rajongók és a riporterek a levegőből filmeztek. Az oltárhoz vezető út mellett helyeztünk el székeket és vörös szőnyeg vezetett oda, amikor megszólalt a zene elől ment a húgom Jina utána én apámmal Jimmy-vel anyám Jana pedig az első sorból nézett hátra, majd amikor oda értem az oltárhoz apám elengedte a kezemet és adott egy puszit oda fordultam Robihoz és elkezdődött a szertartás. Amikor vége lett akkor táncoltam Robival utána apukámmal utána Robi apukájával majd megint Robival ezután jött az ebéd és utána megint táncoltunk Robival. Majd mikor este volt meg jött értünk a limuzin kicsit nehezen tudtunk beszállni a rajongók és a riporterek miatt, de végül odaért a testőrök segítettek minket át a tömegen a limuzinig mivel nem tudott a pontosan a park bejára elé parkolni. A nászutunkat Szardíniára terveztük a limuzin egyenes a repülő térre vitt minket ki. Április huszonhatodikán jöttünk vissza. Mikor bementünk a házba minden tökéletes rendben volt, úgy látszik Mia minden nap takarított és ette, itatta Ninát, aki szinte már a nyakunkba ugrott örömében. Felmentünk átöltözni utána Robi kinyitott egy pezsgőt épp megtöltött két pohárral leült mellém a kanapéra már nagyobb ruhákat kellett hordanom. Hatalmas volt már a hasam jövő héten be is fekszek a kórházba.

-  Álomesküvő volt a miénk. -mondtam Robinak miközben odabújtam hozzá.

-  Igen az volt. Mikorra is várjuk a kislányt?- kérdezte mivel kislányunk fog születni megkértem Miát, hogy amit összeírtam listát azt szerezze be mivel a vendégszobát átalakítattuk a kislányunk számára és egy ajtó is vezetett a mi szobánkba.

-  Május közepére.- válaszoltam és éppen egy nagyot rúgott a kisbaba. A következő hónapban megszületett Reiko amikor haza hoztam Robi, Mia, Julietta és még Jessica is ott volt nagy örömmel fogattak minket nálunk voltak fél négyig aztán haza mentek Mia még maradt vacsorát főzni aztán ő is elment. A kis kutyám örömmel nézte az új családtagot.

-  Jó éjt kis babám. -mondtam Reikonak mikor betettem a baba ágyba. Eltelt nyolc év így most Reiko nyolc én pedig harminc éves vagyok Reiko most magán tanuló második félév óta, mert sokan csúfolták.

-  Szia, kicsim hoztam be egy kis sütit. - pusziltam meg a fejét miközben letettem az asztalra a csokis sütit.

-  Jaj, köszi, anya. -ölelt meg.

-  Mary neked ne hozzak valamit enni vagy inni Mia szívesen készít neked is. -Mary a tanára elég szerény, de mi így szeretjük. Most, is mint mindig Mary négykor elment. Majd utána ötkor haza jött Robi.

-  Szia, szívem. - mentem oda hozzá és adtam neki egy csókot.

-  Szia, apa. -rohant oda Reiko.

-  Sziasztok. -ölelt meg minket. Vacsoránál szólt Robi telefonja.

-  Nem veszed fel?- kérdeztem.

-  Á nem majd visszahívom később. -válaszolt zavartan. Néztem rá furcsán majd vállat vontam és ettünk tovább este nyolckor már mindenki ágyban volt én addig leszaladtam az emeletről és felhívtam a nyomozó irodát, hogy a férjemről napközben készítsen olyan képeket, amik gyanúsak, és ha nagyon barátságos egy hölggyel. Másnap fél négykor jött a nyomozó és odaadta a képeket, amiket csinált kifizettem és leültem a kanapéra átnézni őket egy csomó olyan kép volt ahol egy nővel van és három-négy, amin meg csókolózik vele. Mikor haza ért vacsora után Reiko felment a szobájába a babákkal játszani.

-  Figyelj, ne játszunk tovább. - néztem Robira szigorúan.

-  Nem tudom, miről beszélsz. -igazgatta meg a nyakkendőjét zavartan.

-  Nem? Hagy tudjam meg, hogy ki ez a nő ezeken a képeken?- néztem rá kérdően mikor ledobtam az asztalra a képeket.

-  Hát ő egy izé szóval. Jól van, titokban járok vele. -vallotta be. Ekkor sarkon fordultam és elkezdtem a szekrényben kutatni, elővettem egy bőröndöt megfordultam és oda dobtam hozzá.

-  Most nagyon figyelj rám. Kapsz kerek tíz percet, hogy összepakold a cuccaidat. -ordítottam rá gyorsan fogta magát és felrohant az emeletre majd öt perc múlva már le is jött.

-  Sajnálom. -nézett rám.

-  Erre nincs mentség. -néztem rá megvetően mikor kinyitottam az ajtót. Bepattant az autójába és elhajtott én meg leültem a kanapéra fogtam az esküvői képet és sírtam.

-  Mami mi a baj? És hol van a papi?- nézett rám nagy kék szemével Reiko.

-  Tudod, a papi már nem szeret engem úgy, mint rég és ezért el kellett menni. - ültetem az ölembe és megöleltem. Eltelt kerek két hónap az életem összeomlott azóta, hogy megtudtam, hogy Robi megcsalt. Mivel most téli szünet van ezért Reiko egy hétig elmehet, Robihoz aztán visszajön hozzám és a következő szünetben meg megint megy.

-  Szia, kicsim. -köszöntöttem Reikot.

-  Szia, mama. -futott oda hozzám Reiko megöleltem és pörögtünk egyet a levegőben adtam neki egy puszit.

-  Na, futás be a házba és majd bent elmondod, hogy mit csináltál Robinál. -adtam neki még egy puszit utána berohant.

-  Figyelj, én nem akarok veled haragba lenni. De szeretném, ha tudnád, hogy nagyon sajnálom. -sajnálkozott Robi.

-  Ami történt az megtörtént az időt már nem lehet vissza fordítani. -mondtam neki.

-  Na, akkor, szia. -köszönt el és beült a kocsiba majd elhajtott. Miközben néztem, ahogy elhajtott könnycseppek csorogtak végig az arcomon letöröltem és bementem a házba ahol már Reiko izgatottan várta, hogy elmesélhesse, hogy mit csinált és mit kapott Robitól.

-  Akkor meséld el, hogy mit csináltál és, hogy mit kaptál Robitól. -ültem le mellé a kanapéra és átöleltem.

-  Képzeld szánkóztam és kaptam aputól egy Barbie rapanzel babát és egy gyémánt karkötőt, amire bele van gravíroztatva az, hogy én mindig szeretni foglak. - mosolygott rám.

-  Nahát, az tök jó.- mosolyogtam vissza rá. Aztán felkaptam és repülőset játszottunk. Eltelt két hét és már itt a karácsony én már megvettem Reikonak az ajándékát és a fát is ma hozzák.

-  Jó napot akkor itt kell aláírnom? Tessék és köszönöm. -köszöntem meg a postásnak Mia segített bevinni a fát a lakásba ahol felállítottuk Reikoval és Miával feldíszítettük utána Mia készített karácsonyi sütiket majd megkértem, hogy karácsonyozzon velünk, hiszen már családtag. Este elkezdtük kibontani az ajándékokat Miától kapta egy olyan cipőt, ami még csak most jött ki, fekete selyem magas sarkú volt és kaptam tőle még egy ezüst nyakláncot gyémánt medállal.

-  Jaj, hát ez nagyon szép köszönöm Mia. -öleltem meg Miát. Aztán Reiko jött tőle kaptam egy egyedi készítésű művirágcsokrot és még egy fekete selyem blúzt egyenesen Valentinótól és ezt külön nekem tervezte.

-  Jaj, kicsim nagyon köszönöm. -öleltem meg Reikot. Reiko mindenképpen azt akarta, hogy Mia következzen. Mia kapott Reikotól egy ugyan olyan egyedi készítésű virágcsokrot csak egy két virág más volt benne és egy arany karkötőt.

-  Köszönöm Reiko. -ölelte meg Mia Reikot. Aztán átadtam én tőlem kapott egy egyedi Madeline Gardner egybe részes fehér kötött garbós ruhát és bele volt hímezve, hogy a legjobb barát, de még kapott egy ezüst karkötőt, amibe bele volt gravíroztatva az, hogy a világ legjobb barátnője.

-  Jaj, kisasszony nagyon köszönöm. -ölelt meg Mia. És most jött Reiko Miától kapott egy akkor plüss mackót, mint én és egy egyedi Barbie a sziget hercegnőjéből Barbit kapta meg azaz Rot aztán még mellé egy olyan kastélyt kerttel, mint ami a Barbie a sziget hercegnőjébe van.

-  Juppi ez nagyon klassz, köszi, Mia. -ölelte meg Miát. Most következett az én ajándékom én is egy Barbit adtam neki, de én a Barbie a tizenkét táncoló hercegnőből Barbit és még a tizenegy barbi táncost a kastéllyal együtt meg egy gyémánt nyakláncot.

-  Jaj, ez nagyon jó, mert akkor Ro átmehet a tizenkét hercegnőhöz.- adott nekem és Miának is egy-egy puszit azután megvacsoráztunk utána Reiko felrohant a játékaival és játszott mi meg beszélgettünk. Másnap reggel felvettem egy fekete egybe részes kötött garbós ruhát és egy natúr színű magas sarkút, egy hosszú fehér gyöngy nyakláncot.

-  Jó reggelt Mia. - köszöntem mikor lementem.

-  Jó reggelt kisasszony kéri a szokásos kávéját?- érdeklődött.

-  Persze. Köszönöm. - majd felálltam a székről és átültem a kanapéra. Mia odahozta nekem a palacsintát és a kávémat, meg a mobilomat. Két nappal ezelőtt kaptam Juliettától egy telefont úgy néz ki, mint egy normális telefon annyi különbséggel, hogy ha elfordítom oldalra, akkor fel lehet tolni és kijön egy kis klaviatúraszerű valami, ami a netezésre való, az egész telefon pink színű és az oldalán kis gyémántok vannak rajta. Én Juliettának egy gyémánt karkötőt adtam, hozzá illő fülbevalóval és nyaklánccal.

-  Jó reggelt anya. -rohant oda hozzám Reiko és adott egy puszit.

-  Szia, kicsim. Milyen volt tegnap a karácsony?- kérdeztem tőle miközben ölbe vettem.

-  Eszméletlenül jó volt. Köszönöm ezt a csodás karácsonyt anya és Mia. -látszott rajta, hogy őszinte a mosolya.

-  Kicsim kérsz palacsintát?- kérdeztem.

-  Persze. Anya nem láttad a mobilom?- érdeklődött.

-  Nem, de gyere addig, amíg Mia megcsinálja, a palacsintát addig mi megkeressük. -álltam fel. Majd végül megtaláltam a laptopom mellett. Neki is majd nem olyan telefonja volt mit nekem csak neki nem pink, hanem kék és neki is gyémántok vannak rajta.

-  Kicsim nézd megtaláltam. -emeltem a magasba a mobilját.

-  Jaj de jó, köszi, anyu. -rohant oda hozzám. Majd leült enni, reggeli után felment játszani. Mivel még ma is karácsony van ezért Miát rögtön haza engedtem. Felmentem a szobájába még mindig játszott a babáival.

-  Kicsim öltözz fel, mert elmegyünk a mamáékhoz. -szóltam neki. Rögtön felpattant és felöltözött. Lent meg vártam lejött egy hófehér harisnyában egy bordó bársony egybe részes ruhában és felvett egy hozzá illő bordó csatos cipőt meg felvette hozzá a fehér bársony kabátját. Vettem magamnak egy új kocsit egy Lamborgimi S500 nagyon nehezen tudtam beszerezni és nagyon drága volt, pink színű kívülről, az ülések eredeti olasz bőrből vannak és a kormányon pink színű selyem huzat van rajta. Beszálltunk a kocsiba és elhajtottunk anyámékhoz. Ott kiszálltunk és bementünk a házba. Egy olyan félórás beszélgetés után leültünk a nagy családi asztalhoz enni. Az asztalon volt gyönyörűen sütött pulyka, hatalmas nagy fagyi torta és még sok más.

-  Kicsim és hol van Robi?- kérdezte anya én éppen egy szelet pulykát majszoltam, de -e kérdés hallatán majdnem kiköptem. Miután nyugodtan lenyeltem a falatot ittam rá egy kis pezsgőt megtöröltem a számat.

-  Ő és én már szakítottunk. Ha nem haragszotok, akkor kimegyek a mosdóba. -válaszoltam, majd felálltam az asztaltól és kimentem a mosdóba. Benn a mosdóban leültem a fal mellé és sírtam, majd öt perc múlva felálltam megtöröltem magam megigazítottam a sminkem és megnéztem magamat a tükörben pont úgy nézek ki, mint ahogy feljöttem. Aztán egy kis hajigazítás után lementem a lépcsőn és visszaültem a helyemre.

-  Kicsim, mért szakítottatok?- kérdezősködött tovább anya.

-  Reiko kérsz még enni, hanem akkor menj játszani. -szóltam Reikonak ő azonnal felpattant a székéről és elment játszani a húgommal. Mi meg átmentünk a kanapéra és leültünk.

-  Na, kicsim akkor elmondod, hogy, mért szakítottatok? - faggatott tovább anya. Bele kortyoltam egyet a kávémba és elkezdtem mondani.

-  Hát azért szakítottam vele, mert megcsalt egy másik nővel. - mondtam miközben a kávés bögrémet bámultam aztán tovább meséltem, hogy, hogy történt, amikor befejeztem akkor felemeltem a fejemet akkor anya oda jött hozzám és megölelt. Majd olyan kilenc körül haza mentünk. Eltelt hét év én most harminchét vagyok Reiko pedig tizenöt ,tizennégy évesen befutott, mint énekesnő már megjelent az egyik albuma melynek azt a címet adta, hogy Sugar azaz, hogy cukor. Ma kettőkor haza jött a suliból most már iskolába jár még most is néhányan piszkálják, de nem foglalkozik vele.

-  Szia, kicsim. Milyen volt a napod?- érdeklődtem.

-  Szia, anya. Semmi extra kaptam két ötöst meg egy hármast. - néztem, ahogy leül a kanapéra fura öltözködési stílusa van, de ha neki így jó, akkor legyen ma egy fekete csőszáru nadrágba, világoskék hosszú ujjú testhez álló póló rajta egy sárga top, amin egy nagy cukor van díszként a cipője egy külön neki készített Converse hosszú szárú cipő, ami pink színű, és felvett még egy ujjatlan kesztyűt, ami szintén pink színű.

-  És miből kaptad a jegyeket?- kérdeztem mikor leültem mellé.

-  Az egyik ötöst matekból témazáróra a másik ötöst töri témazáróra a hármast, meg testnevelésből órai munkára. -válaszolt miközben a telefonján netezett.

-  Hát és abból, hogy lehet hármast kapni? - kérdeztem felháborodottan.

-  Mivel figyelte az órai munkámat, mert volt, hogy feladatokat nem teljesen úgy csináltam, meg, ahogy kellett, meg azt mondta, hogy az lehet, hogy fizikailag itt vagyok az órákon, de szellemileg máshol járok. -válaszolt majd vállat vont és felállt, felment az emeletre én meg felálltam és aláírtam az ellenőrzőjét, majd felvittem neki éppen házit írt. Öt óra múlva lejött vacsorázni.

-  Anya képzeld hívott a menedzserem Lili, hogy holnap után fel kéne venni az új számokat a másik készülőben lévő albumomra. -számolt be izgatottan.

-  De hát az péntek, na, jó elmehetsz. - engedtem meg neki.

-  Juj, köszi, anyu. -nagyon boldog volt látszott rajta.

-  És melyik számok lesznek rajta?- érdeklődtem.

-  Rajta lesz, a Szép vagyok, de okos; Szellemek; Mosolygás; Lányok is tudnak és még sok más, de az biztos, hogy rajta lesz az új számom, amit először csak a Cd-én lehet majd csak hallani az a címe, hogy Csillogás.- mosolyogva beszélt nekem az új számáról. Egész este az új albumáról beszélgettünk meg az új számáról. Másnap reggel felvettem egy fekete nadrágot és egy fehér pólót és felvettem még egy fekete magas sarkú csizmát. Lementem és felvettem a kabátomat és elmentem sétálni Ninával. Amikor kin voltam a kutya futatón össze találkoztam egy férfival.

-  Ó bocsánat. -kért tőlem elnézést, mert rá lépett a lábamra.

-  Á ugyan semmi baj. -bocsátottam meg neki, majd oda hívtam magamhoz Ninát rátettem a pórázt és haza mentem. Otthon Reiko már várt engem a házijával.

-  Anya segíts, ezt itt nem tudom. -kérlelt.

-  Rendben segítek. - mondtam neki, majd leültem mellé és elmagyaráztam, hogy, hogy kell. Azután ő elrohant a haverjaival egy olyan két óra múlva hívtak.

-  Halló?- kérdeztem bele a telefonba.

-  Mi az nem lehet, igen máris megyek. -gyorsan felkaptam a kabátot és elrobogtam a kórházba, mert Reikot elütötte egy autó és életveszélyes állapotba került, amikor oda értem gyorsan berohantam és már várt az ápolónő, nem volt valami bíztató az arc kifejezése.

-  Jó napot. Hogy van a lányom?- érdeklődtem aggodalmasan.

-  Nos, hát sajnálattal kell közölnöm, hogy a lányát súlyosan elütötte az autó és olyan sérüléseket szenvedett, amit nem élt túl. Igazán sajnálom. - hallottam a hangjában, hogy tényleg együtt érez velem. a fájdalom, ami elérte a szívemet akkor, amikor kimondta, hogy az én kicsi lányom eltávozott leírhatatlan volt. Le kellett ülnöm a székre a fájdalom elvette minden erőmet úgy sírtam, mint még soha bementem, hogy utoljára lássam az én kicsi lányomat aztán jött a halottas kocsi és elvitte. Pár perc múlva megérkezett Mia és együtt érzően sírt velem, majd haza mentünk Mia is haza ment. Otthon nézegettem az összes képet, amiket csak készítettünk és közben megállítatlanul sírtam. Aludni se bírtam, de hajnali kettő körül sikerült elaludnom. Másnap felöltöztem felvettem egy fekete selyem blúzt, fekete nadrágot és egy fekete magas sarkú cipőt. Majd olyan tíz körül elmentem a temetésre rövid temetés volt. Azután haza mentem és sírtam még mindig nem tudtam elhinni. Majd elmentem a filmforgatásra és tekintettel arra, hogy Reiko meghalt ezért engem elküldtek inkább haza és kaptam öt-hét pihenőt addig ők felveszik a többi jelenetet. Jakson ma olyan négy körül átjött hozzám Mia már háromkor elment.

-  Szia Jakson. Gyere be.- invitáltam be.

-  Hogy vagy?- érdeklődött kedvesen.

-  Köszönöm jól vagyok, kérsz kávét?- kérdeztem.

-  Igen köszönöm. -majd elkezdtem a csinálni a kávét, majd oda vittem hozzá ő letette az asztalra és én oda adtam neki a kanalat mikor oda adtam a kanalat megfogta a csuklómat és oda húzott magához és megcsókolt.

-  Jaj, bocsánat. - szégyellte el magát.

-  Ugyan semmi baj én egy kicsit élveztem. -mosolyogtam rá.

-  Végre látlak téged mosolyogni. -mosolyogott rám, majd én is leültem mellé. Majd olyan hat körül távozott. Eltelt egy év, azaz most harmincnyolc vagyok, lassan megnyugszik a szívem a nagy veszteség miatt, de most, hogy Jakson megkérte a kezem már nem érzem magam magányosnak.

-  És mikor legyen az esküvő?- kérdeztem Jaksont miközben töltöttem magamnak egy teát.

-  Én, még nem akarlak elvenni, hiszen még olyan korai. -tiltakozott.

-  Tényleg?! Egy éve járunk. - kezdtem felemelni a hangomat.

-  Ez nekem kevés. És még sok mindent szeretnék csinálni az életben mielőtt, elkötelezem magam. - kezdte ő is felemelni a hangját.

-  Tényleg?! És mit akarsz csinálni még ezt ugyan úgy, megteheted a házasságban is!- most már ordítottam vele.

-  Vannak dolgok, amiket egy férfi nem mindig köteles megtenni, mint például ez!- ő is ordított.

-  Tudom, hogy mi ez a játszma te már nem szeretsz engem!- még mindig ordítottam.

-  Dehogy nem szeretlek csak nem annyira,hogy elvegyelek feleségül. -kicsit halkabban mondta.

-  Akkor menj a fenébe !!- ordítva és szinte már sírva löktem odébb és felrohantam a szobámba ahol becsaptam az ajtót.

-  Kérlek, bocsáss meg. -kérlelt az ajtó mögül.

-  Nem!- ordítottam. Majd bejött a szobába.

-  Menj el!! És tűnj el a házamból. -ordítottam miközben tányérokat vágtam hozzá, amik csak díszként voltak a szobámban.

-  Te bolond vagy inkább eltűnök. -kiabált majd elrohant. Aztán én leültem az ágyra és sírtam néztem, ahogy elhajt a kocsijával. Majd leültem az ágyra, pár perc múlva elaludtam napnyugtakor felkeltem és oda mentem az ablakhoz láttam a tenger csillogását. Olyan volt mintha a nap eltűnne a tengerben, és ahogy csillogott a víz egyszerűen meseszép volt. Másnap a postát nézegettem, amikor megakadt szemem egy különleges levelem megfogtam felbontottam meghívtak egy gálára, amin szinte minden híres ember ott lesz és ma lesz természetesen elkezdtem készülődni. A fodrászom felkontyolta a hajamat a sminkesem nem túl erősen csinált nekem füstös szemeket, majd felmentem, hogy felöltözzek most felvettem egy térdig érő vörös estélyi ruhát, aminek nem volt háta és a nyakamon kellett össze kapcsolni felvettem hozzá egy fekete derék övet és egy gyémánt fülbevalót majd felvettem egy vörös magas sarkú cipőt. Nem sokára megérkezet a limuzin most kék színű volt beültem félórás utazás után megérkeztem a rajongók még mindig sikítozva fogadtak. Benn a teremben találkoztam Robival és az új barátnőjével magas volt és gyönyörű.

-  Szia, Gini. - köszönt oda nekem.

-  Szia, Robi. -köszöntem én is.

-  Hogy vagy? És hol van Reiko?- érdeklődött fura volt, hogy ő még nem tudta.

-  Ő gyere és elmondom. -mondtam neki majd oda mentünk a wc-ék elé.

-  Nos, hol van?- faggatózott.

-  Te nem hallottad? Sajnálatos módon elütötte egy autó és meghalt. -ezt mind úgy mondtam ki, hogy közben könnycseppek csorogtak végig az arcomon. Robin is látszott a fájdalom, de megpróbálta visszatartani a sírást.

-  Nos, én inkább haza megyek ezek a gálák már nem valók nekem. -mondtam, majd megfordultam ekkor Robi elkapta a karomat.

-  Ugyan mért nem lenne neked való?- kérdezte.

-  Jaj, ugyan nézz csak rám. Már nem vagyok ugyan az a huszonkét éves nő. Most már nem vagyok szép, hiszen harminckilenc éves. - válaszoltam neki.

-  Dehogy is szerintem te nagyon szép, vagy és ha nem ismernélek, akkor lefogadnám, hogy te még csak huszonegy vagy. -majd mikor a mondat végére ért akkor meg csókolt.

-  De Robi!- kiáltottam felháborodottan. Majd oda sétált az a nő, akivel eljött.

-  Szia, látom, sikerült vissza szerezned akkor én most megyek. Ja és harminc dollár lesz, amiért ez elvállaltam. - mosolyogott a nő önelégülten.

-  Hogy micsoda?- kérdeztem.

-  Én nem adok, neked ennyi pénzt maximum kapsz két dollárt. -tiltakozott Robi.

-  Nem az nem jó!- kiabált a nő és a retiküljéből elő kapott egy fegyvert és Robi felé fordította.

-  Meg akarsz ölni?- nevetett Robi.

-  Nem is tudom, talán lehet. - miközben beszélt a zsilipeket valaki leengedte.

-  Ugyan Keiko ne tedd ezt. Börtönbe akarsz kerülni?- kérdezte Robi higgadtan.

-  Az engem nem érdekel. -vont vállat.

-  Kérlek Keiko ne tedd, ezt annyi mindent csinálhatsz, még az életben ne rontsd el. - kérleltem én a lányt.

-  Maga csak fogja be!- kiabált rám. Miközben Keiko beszélt Robihoz én addig ellopóztam és kivettem a kötelet a táskájából, amit letett a mögötte lévő asztalra.

-  Hé, te mit csinálsz?- kérdezte.

-  Ő semmit. - magyarázkodtam.

-  Te nekem olyan ismerős vagy, de vajon honnan? Á megvan te vagy az a híres artista Gini Sein, akinek sajnos vissza kellett vonulni. Én azokat a műsorokat nem hiszem istenkém vajon hány trükk lehet benne?- nevetett.

-  Egyetlen egy se!- kiáltottam oda neki.

-  Nos, akkor mutass valamit. -mosolygott önelégülten.

-  Rendben, de ha elkápráztatom, és ha beismeri, hogy azokban a műsorokban nem voltak trükkök akkor engedje el Robi. -mosolyogtam rá.

-  Rendben akkor kezdődjön a műsor. - nézett rám. Azt a kötelet átdobtam a felettem lévő rúdon és megkötöttem megrángattam el fogja bírni a súlyomat gondoltam. Majd a ruhámat felszakítottam a combom feléig, hogy lehessen benne mozogni, felmásztam a kötél tetejére és lefele elkezdtem forogni, és épp hogy csak megálltam a végén. Majd oda rohantam a függönyhöz és letéptem majd azt is átdobtam a rúdon az is elbírja a súlyomat arra is felmásztam bele csavartam magam és csináltam mindenféle mutatványokat. Majd elkezdtem belökni és akkor elugrottam láttam Keikon, hogy megijedt, de elkaptam a kötelet a kötélből csináltam csillag alakzatot és forogtam vele. Majd a kötelet kifeszítettem egy másik rúddal szemben és elkezdtem rajta mászkálni. Olyat csináltam, hogy hátra hajoltam és a kezemmel megfogtam a kötelet és átlöktem magam, futottam rajta majd ráugrottam a kötélre, ami következményeként felrepültem a magasba, fent csináltam egy forgásos szaltót. Amikor már kezdtem vissza érkezni tudtam, hogy túl nagyot ugrottam és így nem tudok ráérkezni ezért szándékosan mellé ugrottam a kezemmel elkaptam és forogtam.

-  Rendben meggyőztél. -kiáltott oda nekem.

-  Tényleg?- kérdeztem a kötélről.

-  Igen megyek és feladom magam. -eldobta a pisztolyt és elment én meg leugrottam akkor Robi oda rohant hozzám, felkapott és utána megcsókolt.

-  Nagyon ügyes voltál. - dicsért meg.

-  Köszönöm. - nagyon elfáradtam a sok ugrálástól. Robi hozott nekem inni.

-  Mi volt ez a mondtad, hogy látom sikerült vissza szerezned?- kérdeztem.

-  Hát azt szeretném, hogy járjunk újra. -vetette fel.

-  Hát nem is tudom nem rég szakítottam a barátommal és nem biztos, hogy akarok még egyet. - válaszoltam.

-  Aha, értem akkor, szia. -majd fogta és elballagott. Én meg könnyes szemmel néztem, ahogy elmegy.

-  Várj. -kiáltottam utána megfordult és láttam, hogy mosolyog ekkor hatalmas földrengés kíséretében elkezdtek összedőlni az oszlopok mindenki a kijárat felé kezdett elrohanni. Én is rohantam a kijárat felé hirtelen előttem eldőlt az egyik oszlop.

-  Robii!! - kiáltottam.

-  Gini!!- ő is kiáltott ekkor iszonyú nagy fájdalmat éreztem a lábamban, amitől összeestem és hirtelen elsötétült minden. Körülbelül olyan egy óra múlva magamhoz tértem mikor kinyitottam a szemem fehér falak vettek körül mikor oldalra fordítottam a fejem megláttam Robit.

-  Nővér! Felkelt. -kiáltott ki a nővérnek.

-  Ó jó napot hogy érzi, magát még mindig fáj?- kérdezgetett én csak bambán bámultam, hogy vajon mit akar aztán megmozdítottam a lábamat és éles fájdalom hasított belé.

-  Látom, még mindig fáj pedig próbáltuk enyhíteni.

-  Mi történt? -kérdeztem.

-  Hát azt inkább ez az úr mondja, el nekem mennem kell. -mondta az ápolónő és kiment a szobából. Majd Robi elmondta, hogy amikor a fájdalmat éreztem a lábamba akkor rám dőlt az oszlop és úgy ájultam el, most tolószékben kell lennem egy hónapig és utána már felállhatok. Ez számomra teljesen hihetetlen volt. Miután Robi kiment Mia rohant be hozzám, majd gyengéden átölelt. Könnyek csorogtak végig az arcán mikor rám nézett.

-  Szia, Mia. -köszöntöttem.

-  Hatalmas földrengés volt. Szerencse, hogy túlélte. -mosolyt erőltettet az arcára.

-  Mér oda is elért? Te jól vagy?- kérdeztem aggodalmasan.

-  Nem odáig nem ért el. -nyugtatott meg.

-  Az jó. - nyugodtam meg.

-  Most haza rohanok, mert otthagytam a sültet van valami, amit szeretne?- kérdezte.

-  Ó igen forró csokit, palacsintát, húslevest és vaníliás pudingot. - mondtam.

-  Oké. - nézett rám furán.

-  Ja és a forró csoki jó krémes legyen. -mosolyogtam rá. Mia még mindig furán nézett holnap után haza mehetek, azaz pénteken. Eljött a péntek Robi segített engem haza vinni.

-  Köszönöm Robi. -mosolyogtam rá. Fent pihentem az ágyon és Mia bejött hozzám vele együtt berohant a kiskutyám Nina és felugrott az ágyra.

-  Jaj, Nina gyere le. - mérgelődött Mia.

-  Hagyjad csak maradhat. Gyere ide kiskutyám. -hívtam oda magamhoz és felvettem az ölembe. Mia felhozta nekem a laptopomat és a telefonomat. Miközben a neten rendeltem magamnak ruhát a Sugar boltból megcsörrent a telefonom.

-  Szia, Julietta. -köszöntöttem az ügyvédemet.

-  Igen jól vagyok. Hogy mit csinálok? Fekszek és pihenek. - nevettem. Még tíz percet beszéltünk aztán letettem. Eltelt egy év a lábam helyre jött és most éppen a filmforgatás szünetében vagyunk a film címe az, hogy A kívánság hegy egy szerelmes film tele érzelemmel. Én a szobámba vagyok, és az asztalomnál ülök, közben vizet iszok.

-  Szia, Julietta.- vettem fel örömmel a telefonomat.

-  Na, eddig milyen a forgatás?- érdeklődött.

-  Nagyszerű jobb, hogy társaságot váltottunk. - még mindig mosolyogtam. Annyi minden történt egy év alatt Mia felmondott, de persze ezt meg is értem, hiszen a férjével és a gyerekeivel már nagyon rég nem volt együtt. Közben én társaságot változtattam a Play társaságról a Fame társaságra. Nagyszerű velük dolgozni tele vannak vidámsággal és életkedvvel ez az, ami hiányzott a Play társaságtól.

-  Ó mit is mondtál?- kérdeztem Juliettát, mert egy kicsit elkalandoztam.

-  Hát azt, hogy a film bemutatója nem sokára lesz. - mondta.

-  Oké, köszi, hogy szóltál. De most megyek. - köszöntem el tőle majd letettem a telefont és újult erővel bele vetettem magam a munkába. Most a záró jelenetnél vagyunk, amikor szinte az összes szereplő egy gyönyörű tisztáson együtt táncol az ifjú házaspárral Tracyvel azaz velem és Markussal azaz Tommal. Amikor megszólalt az zene azonnal elkezdtünk táncolni a csapattal együtt és eszméletlen, hogy mennyire együtt tudnak mozogni. Gyönyörű volt ez tánc, mert naplementében és mögöttünk egy tó volt, amin a nap lemenő fénye csillogott. Így még sose végződött egy filmem se ez így most nagyon jó volt

-  Nagyon ügyes voltál. - dicsért meg Tom.

-  Köszi. -szuszogtam, adtak egy üveg vizet, amiből én azonnal elkezdtem inni. Eltelt egy hét és ma este lesz a bemutató est már el is kezdtem készülődni. A fodrászom begöndörítette a hajamat és nagyon csinosan feltűzte, majd jött a sminkesem, aki gyönyörű nem túl kihívó kék csillogó szemeket varázsolt nekem. Majd átöltöztem felvettem egy bokáig érő alkalmi ruhát, ami gyönyörű tengerkék színben pompázott és csillogott. Hozzá felvettem még egy pár eredeti gyémánt logó fülbe valót és egy gyémánt nyakláncot, majd a kék színű magas sarkú cipőmet. Két perc múlva megérkezett a tengerkék színű limuzinom egy órás út után megérkeztünk a premierre ahol Tom üdvözölt.

-  Gyönyörű vagy a többiekkel mi már bent vagyunk. Szörnyűek ezek a rajongók. -nevetett Tom.

-  Igen. - nevettem én is. Majd bementünk a moziba belülről csokoládébarna falak vettek minket körül, hatalmas nagy csillár logót lefele és mélybarna szőnyegen lépkedtünk el az első sorba ahol már vártak minket a névhez szóló helyek. A székek nagyon kényelmesek voltak, amíg nem kezdődött el addig mi beszélgettünk. Majd egy fél óra múlva elkezdődött a film nyitó jelenete mesés volt és utána kezdődőt el igazából. A film arról szólt, hogy Tracy egy lány bandával elmennek az úgy nevezett Kívánság hegyre eközben nem is sejtik, hogy egy fiú banda is pont idejön. Egy faházban szállnak meg eközben Tracy és Mark között kezd kibontakozni a szerelem első virágai, de nem megy, minden jól egyszer csak eltűnik Tracy egyik legjobb barátnője Carmen. A kis csapat a keresésre indul, mikor megtalálják, elindulnak visszafele és Carmen megcsúszik a szakadék szélén és leesik a szakadékba. A többiek fájdalommal a szívükben térnek vissza a faházba ahol Tracy azt kívánja, hogy valami csoda folytán térjen vissza Carmen. Másnap mindenki nyúzottan kel és úgy döntenek, hogy elmennek kirándulni egyet útközben, meglátnak, egy női alakot a szakadéknál gyorsan oda rohannak és a nő feléjük fordul. Megkérdezi tőlük, hogy ha kívánhatnának valamit, akkor mi lenne az Tracy gondolkodás nélkül rá vágja, hogy Carment visszahozatná az élők közé. Ekkor a nő elmosolyodik és visszahozza Carment az élők sorába. Majd ekkor Mark megkéri Tracy kezét és ő igent mond, az esküvőt a tisztáson rendezik, meg és ekkor jön a záró jelenet. Majd felálltunk és haza mentünk a filmet június huszonhetedikén kezdik vetíteni a mozikban most még csak hetedike, van. Miután haza mentem gyorsan levittem Ninát és utána megvacsoráztam beültem egy kádforró vízbe és ellazultam. Másnap valaki csöngetett, és amikor kinyitottam az ajtót meglepődve néztem, hogy Tom állt az ajtóban.

-  Szia. Beengedsz?- kérdezte nagyon el volt ázva, mert oda kinn iszonyatosan szakad az eső.

-  Persze. -gyorsan felrohantam a fürdőbe és lehoztam neki egy törülközőt.

-  Köszönöm. - nyújtotta oda a törülközőt.

-  Szívesen, de mért jöttél, hiszen oda kinn szakad az eső?- faggattam.

-  Hát azért, mert szeretném neked elmondani, hogy te nagyon tetszel nekem. - mondta zavartan.

-  Hát erre mit is mondjak? Te is tetszel nekem. - én is leültem.

-  Az nagyszerű.- örült meg

-  Talán járhatnánk. - vetettem fel. Ő erre csak bólintott és megcsókolt. Eltelt két hónap éppen Tommal sétálunk a Rodeo Driveon és közben fagyit eszünk.

-  És mikor legyen az esküvő?- érdeklődtem reméltem, hogy vele nem úgy járok, mint Jaksonnal, mert már Tom megkérte a kezemet.

-  Mondjuk, legyen huszadikán. - ajánlotta.

-  De hát az öt-hét múlva van. -lepődtem meg.

-  Na és? - nézett rám kérdően.

-  Mi az, hogy na és? Meg kell szervezni az esküvő helyét, a tortát meg azt, hogy milyen ruha legyen, és milyen virágcsokrok legyenek az asztalokon. - folytattam volna még, de Tom egy kis fagyit kent az orromra jelezve, hogy hagyjam abba.

-  Te?- lepődtem meg és mindketten nevettünk. Majd leültünk a padra és Tom átkarolt.

-  Én nem szeretnék nagy esküvőt. Nekem jó lesz a kis esküvő. - mondta és adott egy puszit.

-  Bár most, hogy én is belegondolok, már nekem se kell nagy esküvő.- dőltem oda hozzá.

-  Na, látod nekem volt igazam. -mosolygott.

-  Na és?- böktem oldalba viccesen.

-  Szeretlek.

-  Én is. - és csak ültünk és beszélgettünk megbeszéltük, hogy hatvanan lesznek az esküvőn. Aztán haza mentünk. Eltelt öt-hét és itt van az esküvő napja éppen a limuzinban ülök most Chanel esküvői ruhám van. Kiszálltam a limuzinból és beléptem a templomba ahol máris megszólalt az orgona és mindenki felállt mikor oda értem Tomhoz abba maradt az orgona és mindenki leült.

-  Feleségül veszi-e az itt jelen lévő Gini Seint?

-  Igen. -mosolygott Tom.

-  És ön?

-  Igen. -én is mosolyogtam.

-  Akkor megcsókolhatja a mennyasszonyt. - ezzel Tom megcsókolt és mi elindultunk kifele kint rózsaszirmok hullottak az égből és én hátra dobtam a csokrot természetesen Mia kapta el, majd beültünk a hintóba és haza mentünk. És ezzel elkezdődött a nászéjszakánk. Eltel öt hónap és terhes vagyok. Kislányunk lesz. Már mindent elterveztünk.

-  És mi legyen a neve?- kérdezte Tom mikor megsimogatta a hasamat.

-  Legyen, mondjuk Keiko. -ajánlottam.

-  Oké. - helyeselte Tom és adott egy csókot. Eltelt még négy hónap már megszületett Keiko és mi néztünk őt a sok kis baba közt.

-  Olyan gyönyörű. - könnyes szemmel néztem fel Tomra.

-  Pont olyan, mint te a te szépségedet örökölte. -mosolygott rám lehajolt és megcsókolt és néztük tovább a mi kis kicsikénket. Végre megtaláltam a boldogságot valaki olyan mellett, aki igazán szeret és nincsenek többé hazug emberek.

 

 

 

A szerelem az élet nagy ajándéka, és aki nem nyújtja ki utána a kezét, az sohasem élte az életét a maga teljességében.